Lötyögnek a combjaim. Összetudom fogni a hasamat. A karom akár egy amerikai gimis filmben lévő konyhás nőé... Undorodom magamtól. Nem merek a tükörbe nézni.
Talán most igazán bekattant valami, nem tudom. De az biztos; Le. Kell. Fogynom. Le. Fogok. Fogyni. Ma léböjtölni akartam. Szinte automatikusan ettem. A kezem magától nyúlt a táskámba a két anyukám által elkészített szendvicsért; aztán magától emelte a számhoz, ami szintén magától rágta meg, nyelte le... Fel sem fogtam mi történt. Ez a Binge? Mindenki bámult. Annyira féltem. Én nem vagyok sovány. Hiába mondják. Megettem mindkét szendvicset. Gyűlöltem magam. Ez fokozódott, hogy mikor hazaértem az első dolgom megint a hűtő volt. Nem tudom kontrollálni magam. Vendégségbe mentünk délután, ott is muszáj volt ennem. Kikészített, hogy nem tudtam hány grammot ettem így nem tudtam megnézni a pontos kalóriatartalmát. Viszont ma már nem eszem.
Holnap léböjtölök. Csak ezt a kis teát iszom meg, a szendvicsemet majd "véletlenül" itthon hagyom, vagy majd neki adom valakinek, vagy hazahozom és odaadom a kis tesómnak. Dupla adag innit viszek és szabályokat hozok.
Elfogom érni a célom, és sovány leszek.
Ne felejtsetek el mosolyogni! -Effy
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése